Ruby on Rails távoktató anyag - 1

1. fejezet: Kedvcsináló

Híres oldalak amiket Rails futtat

1. A Basecamp egy projekt menedzser alkalmazás. Nem más, mint a Rails kitalálója David Heinemeier Hansson készítette. Ez az oldal volt az első, amit Rails-al fejlesztettek. David cége a 37signals arról híres, hogy webalkalmazásikat rendkívül egyszerűen lehet használni. Ebből a forrásból rendkívül sokat merített a keretrendszer is amint azt majd meg látni fogjuk.
   
2. Az ODEO egy zenebirodalom. Interneten keresztül készíthetsz és hallgathatsz felvételeket rajta.
   
3. A Twitter az ODEO alkotóinak új közösségi chat szolgáltatása, ami már rengeteg számítógépet használó embert megfertőzött. Leírhatod 160 karakterben, hogy mit csinálsz és ezt barátaid is egyből meg fogják kapni. Így mindig tudhatod, hogy ki mivel foglalkozik éppen. A Twitter-t azért is érdemes megemlíteni, mert élő példa rá, hogy nagyon nagy látogatottságú oldalakat is lehet Rails-al fejleszteni.
   
4. Shopify az egyik legszebb, legkiforrottabb webáruház rendszer amit eddig láttam. Te is pillanatokon belül saját áruházat hozhatsz létre! Eddig a hírek szerint több mint 20.000-en tették ezt meg az oldal segítségével.
   

Miért érdemes a Rails-t megismerni?

A tanfolyam célja

Témák, amiket a tanfolyam során körül fogunk járni:

Nem baj, ha nem érted egyelőre őket!

• Ruby ismertető
• A Rails telepítése(Window, Linux rendszerre). A gem csomagkezelő használata
  • A Ruby,( gem,) Rails telepítése
  • Az Sqlite adatbázis motor telepítése
    
  • Radrails fejlesztői környezet használata
    
• Hogyan épül fel egy Rails alkalmazás
  • Megismerjük a Rails könyvtárstruktúráját
  • Mit is takar az MVC tervezési séma?
• Kódgenerálás és más hasznos parancsok elsajátítása
  • script/generate - kódgenerálás
  • script/plugin - kiegészítők telepítése
    
  • rake db:migrate - adatbázis műveletek
    
  • script/server - Rails futtatása, szerver elindítása/leállítása
• Munka az adatbázissal:
  
  • Az adatbázis struktúrájának létrehozása migration fájllal
  • Munka az adatokkal
    
  • Kapcsolat definiálása az adatok között
    
  • Adatok ellenőrzése bevitelkor validator-ok segítségével
    
• View/Controller használata
  • Az oldal felhasználói felületének megtervezése, template és layout kezelés
  • Gyors admin felület készítés scaffold segítségével
  • Interaktív felületek kialakítása Ajax-al - csak pár példa, teljes mélységében ez is egy külön tanfolyam anyaga lehetne
• Tesztelés
  • Adataink tesztelése Unit tesztekkel
• Nézzünk be a színfalak mögé!
  • Az interaktív Rails konzol és a logfájlok használata
• Kiegészítők, pluginek telepítése és használata

Mi nem lesz benne az anyagban?

• A teljes keretrendszer összes függvényének leírása, tehát ez nem egy teljes referencia.
• Hogyan kell webszolgáltatásokat nyújtani. Vagyis nem tanulnuk meg API-t fejleszteni.
  
• Számos tesztelési megoldás kimarad, úgy mint functional és integration tesztek.
• Nem lesz szó arról, hogy hogyan kell egy elkészült Rails alkalmazást beélesíteni, mivel ahány hosting szolgáltató, annyi megoldás.(Majd ők segítenek, ne félj!)

Milyen rendszert fogunk használni?

• Ruby - a programozási nyelv
  
• Rails - a webfejlesztő keretrendszer
  
• Sqlite - egy könnyed adatbázis kezelő
  
• RadRails - egy Rails fejlesztőeszköz, ezt fogjuk használni szövegszerkesztésre és hogy megkönnyítse az életünket.
• Subversion - egy verziókezelő rendszer, ami némely plugin telepítéséhez hasznos lehet
  

A Ruby telepítése

A Ruby telepítése Windows rendszeren

A többi ablakban csak nyomjunk a tovább gombra. Gond nélkül fel fog települni! Fontos megjegyezni, hogy a c:\tanfolyam\ruby\bin útvonal belekerül a Windows PATH környezeti változójába. Tehát a Ruby interpreter és más segédprogramok bárhonnan meghívhatóvá vállnak. Ezt később ki fogjuk használni az Sqlite adatbázis motor telepítésekor.

A Ruby telepítése Linux alatt

sudo apt-get install ruby, rubygems, irb, ri, rdoc, rake, scite

Telepítési problémák

A parancssor elindítása

#Windows alatt így néz ki egy útvonal:
c:\tanfolyam\munka

#Linux alatt pedig így:
~/tanfolyam/munka

#Windows alatt:

[Start Menü>Programok>Kellékek>Parancssor] Ezzel elindítunk egy MSDOS parancssort.

#Linux alatt:

[Alkalmazások>Kellékek>Terminal] Ezzel elindítunk egy terminált.

Ruby gyorstalpaló

irb

puts 'Helló Világ!'

Helló Világ!
=> nil

A puts parancs kiírat valamit a képernyőre. Láthatóan kiíratta a köszöntésünket. Ami a "=>" jelek után következik, az mindig az általunk kiadott parancs visszatérési értéke. Most már könnyen eligazodunk. Próbáljuk ki a következőket:

4*2
=> 8

'Valami Amerika'.reverse

=> "akiremA imalaV"

'Valami Amerika'.upcase
=> "VALAMI AMERIKA"

'Valami Amerika'.upcase.reverse
=> "AKIREMA IMALAV"

%w(Valami Amerika).each {|w| puts w}
Valami
Amerika
=> ["Valami", "Amerika"]

Ha hosszabb programokat szeretnénk kipróbálni, akkor egy egyszerű kis szövegszerkesztő lesz a segítségünkre, a SciTE. Windows alatt a Programok között a Ruby szekcióban találjuk, Linux alatt pedig a fejlesztőeszközök között. Indítsuk is el! Írjuk bele a következő kis programot:

szoveg = 'Ez az első Ruby programunk.'
szoveg.upcase!
puts szoveg

Mentsük el a tanfolyam könyvtárba elso.rb néven! Majd futtassuk le a [Tools>Go] menüpontot, vagy az F5 gombot használva! Az eredmény magáért beszél!

Objektum az egész világ

"Ruby on Rails tanfolyam".upcase   
=>"RUBY ON RAILS TANFOLYAM"

Mi is az az OO?

• adatok, ezeket adattagoknak nevezzük szaknyelven
• és műveletek, amik ezekkel az adattagokkal dolgoznak
  

• Adattagok
  
  • ügyfél neve
  • ügyfél születési éve
    
• Műveletek
  • ügyfél életkora(aktuális évszám - ügyfél születési éve)

class Ugyfel
    def initialize(nev, szuletesi_ev)
       @nev = nev
       @szuletesi_ev = szuletesi_ev
    end

    #Definiálok egy metódust, amely visszaadja az ügyfél nevét.
    #Nem kell nev-nek neveznem, nevezhetnem ugyfel_neve-nek is nyugodtan.
    def nev
       return @nev
    end

    #Hasonlóan a nev-hez...
    def szuletesi_ev
       return @szuletesi_ev
    end

    #Ez a metódus számítja ki az ügyfél életkorát
    def eletkor
       #Létrehozunk egy aktuális időt tartalmazó objektumot,
       #majd lekérjük belőle az évszámot = Time.new.year()
       return Time.new.year()-@szuletesi_ev
    end
end

név - Gipsz Jakab
születési év - 1972

• Adattagok
  • név = Gipsz Jakab
  • születési év = 1972
• Műveletek
  • ügyfél életkora(aktuális év - születési év = valamennyi)
    

gj = Ugyfel.new('Gipsz Jakab', 1972)

#Kiíratjuk a nevét
puts gj.nev

#Kiíratjuk a szuletesi évét
puts gj.szuletesi_ev

#Kiíratjuk az életkorát
puts gj.eletkor

Nevezéktan, hogy minden egyértelmű legyen

ugyfel
munka
_munka

@ugyfel_neve
@ugyfel_szuletesi_eve
@ugyfel_szuletesi_evenek_utolso_szamjegye

Ugyfel
Munka
NyariMunka
PI

:id
:ugyfel_neve

Emlékszünk még az ügyfél osztályos példára? Nézzük meg ott a neveket közelebbről!

#Ugyfel az osztály neve, tehát nagy betűvel kezdődik!
class Ugyfel  

    #A nev és a születesi_ev az initialize metódus paramétere, így kis betűvel kezdődnek.
    def initialize(nev, szuletesi_ev)  
   
        #A @nev az Ugyfel osztály példányváltozója, vagyis egy adattag. Ezért kell @-al kezdeni.
       @nev = nev  
       @szuletesi_ev = szuletesi_ev
    end

    #A nev egy metódus, ezért nevét kis betűvel kezdjük.
    def nev
       return @nev
    end
...

Metódusok

def jo_munkat(nev)
    result = "Jó munkát " + nev
    return result
end

#Próbáljuk is ki!
puts jo_munkat("Rails mester")

puts jo_munkat("Humor Herold")
puts(jo_munkat("Humor Herold"))

"Valami Amerika"
'Valami Amerika'

def jo_munkat(nev)
    result = "Jó munkát #{nev}!"   #Itt az történik, hogy a Ruby a #{nev} helyere behelyettesíti a nev paraméter értékét.
end

#Próbáljuk is ki!
puts jo_munkat("Rails mester")   #Jó munkát Rails mester!

def jo_munkat(nev)
    result = "Jó munkát " + nev + "!"
end

#Ruby-ban, a PHP-tól eltérően az összefűzés operátor a +

Sőt, mivel a result változót nem használjuk, így azt is elhagyhatjuk! Így már tényleg jó rövid a metódusunk!

def jo_munkat(nev)
    "Jó munkát #{nev}!"
end

#Próbáljuk is ki!
puts jo_munkat("Rails mester")   #Jó munkát Rails mester!

Osztályok definiálása

class Ugyfel
    def initialize(elso_nev)
       @nev = elso_nev   #Itt definiálunk egy nev nevű adattagot, ez egy példányváltozó
    end

    #Ez a metódus visszaadja a @nev ertékét. Szaknyelven ezt hívjuk "getter"-nek.(get = kap angolul)
    #Egy getter metódust érdemes a visszaadni kívánt változóról elnevezni, de persze adhatunk más nevet is neki.
    def nev
       @nev
    end

    #Ez pedig segít megváltoztatni. Ennek "setter" a neve.(set = beállít angolul)
    def nev=(uj_nev)
       @nev = uj_nev
    end
end

ugyfel = Ugyfel.new("Juhász Attila")
puts ugyfel.nev   #=> Juhász Attila

ugyfel.nev="Gipsz Jakab"   #új nevet adunk az ügyfelünknek
puts ugyfel.nev   #=> Gipsz Jakab

class Ugyfel
    attr_accessor    :nev    #Készít egy olvasó és egy író metódust is a névnek.(getter és setter)
    attr_reader    :beosztas    #Készít egy olvasó metódust a beosztásnak.(getter)
    attr_writer    :fizetes    #Készít egy író metódust a fizetésnek.(setter)

Újonnan megszerzett tudásunk birtokában módosítsuk a már meglévő ugyfel.rb fájl kódját! A módosított kódot mentsük el ugyfel2.rb néven! A név legyen megváltoztatható, de a születési évet csak egy új példány létrehozásakor lehessen megadni. Természetesen mindkét adattagot lehessen olvasni. Használjuk a fentebb látható parancsokat!

Szimbólumok

:user
:shopping_cart

irb(main):001:0> "szöveg".object_id
=> 50228720
irb(main):002:0> "szöveg".object_id
=> 49603000
irb(main):003:0> :szoveg.object_id
=> 1023858
irb(main):004:0> :szoveg.object_id
=> 1023858

Mi az érdekes a fenti kódban? Az hogy mint látható, ugyanannak a szövegnek, ha újra beírjuk, más és más objektum azonosítója, object_id-je lesz. Ezzel szemben két egyforma nevű szimbólumnak ugyanaz az azonosítója. Tehát az azonos szövegű szimbólumok csak egyszer szerepelnek a memóriában.

Tömbök és hash táblák

#Létrehozunk egy új tömböt
tomb = [1, 2.7, "Valami Amerika"]

#Lekérdezzük az első elemet
tomb[0]

#Fűzzünk hozzá egy új elemet
tomb << 'Üvegtigris'

#Van egy rövidítés szavak tömbbe pakolására
tomb = %w {Most akkor minden szó egy eleme lesz a tömbnek}  
#=> ["Most", "akkor", ...]

#Létrehozunk egy új hash táblát
#A bal oldalt álló valami az a kulcs, a jobb oldalon van az amit tárolunk

honapok = {
    :elso => "Január",
    :masodik => "Február"
}

#Figyeljük meg, hogy kulcsnak szimbólumot használunk.
#Használhatnánk szöveget is, de a szimbólum gyorsabb és átláthatóbb.
honapok[:elso]   #Visszaadja, hogy "Január"

Vezérlési szerkezetek

#Elágazás

valami = 3

if valami > 10
    puts "valami nagyobb mint tíz"
elsif valami > 5
    puts "valami nagyobb mint öt"
else
    puts "nagyooon kicsi"
end 

#Ciklus

while valami < 10
    puts valami
    valami += 1
end

#Hagyományos for ciklust nem használunk Ruby-ban,
#mindjárt kiderül, hogy miért...

Blokkok és Iterátorok

{
    puts "hello"
}

#Vagy

do
    puts "Hello "
    puts "világ!"
end

Ami érdekes, hogy blokknak lehet paramétert átadni. Ezt a paramétert a blokkon belül használhatjuk. A blokk paraméterét || jelek közé kell írni.

do |animal|

    puts animal.name

end

#vagy

{ |animal|

    puts animal.name

}

#Általában a {}-jellel jelölt blokkokat egy sorba szokás írni. Így:

{|animal| puts animal.name}

Ne ijedj meg, nem baj ha nem látod még miért lesz ez jó. Hamarosan kiderül. Ha a fenti kódokat kipróbálod, észreveheted, hogy nem működnek. Fény derül mindjárt arra is, hogy miért.(Mert egy blokk nem állhat önmagában.)

Hogyan tudunk végiglépkedni egy tömbön?

for elem in tomb
    puts elem
end

#Itt az történik, hogy a tömb elemei egymás után belekerülnek az elem változóba.
#Amit aztén kényelmesen kiíratunk.
#PHP alatt a foreach használható hasonlóan.

tomb.each do |elem|
    puts elem
end



#vagy rövidebben {}-val írva:

tomb.each{|elem| puts elem}
#Kiírja sorban, hogy 1,2.7,"Valami Amerika",...

A fenti példákban tehát az each a tömb iterátora, ami az elemeket sorban belepakolja a blokk |elem| paraméterébe. Ennek segítségével szépen sorban kiíratjuk az elemeket.

Kivételkezelés röviden

begin
    #A Product.find(1) megkeresi az 1-es azonosítójú terméket.
    #A probléma ott kezdődik, ha ilyen nem létezik.
    @product = Product.find(1)
end

begin
    @product = Product.find(1)
rescue
    #Ide jön, amit akkor kell csinálni, ha valami baj történt.
    #Például beleírhatjuk a log fájlba, hogy baj van!
    logger.info("Nem található az 1-es azonosítójú termék!")
end

Jó, ha egy else(különben) ágat is definiálunk, ahova azok a kódok kerülnek, amik akkor futnak le, ha semmilyen hiba nem történt. A tökéletes megoldás tehát így nézhet ki:

begin
    @product = Product.find(1)
rescue
    #Ide jön, amit akkor kell csinálni, ha valami baj történt.
    #Például beleírhatjuk a log fájlba, hogy baj van!
    logger.info("Nem található az 1-es azonosítójú termék!")

else

    #Ide pedig azt, ami akkor következik, ha minden rendben.

    logger.info("Megtaláltam az 1-es terméket!")

end

Egy kis ínyencség

Végezetül pár apróságot szeretnék megemlíteni. Ezeket nagyon jól lehet használni a mindennapokban. Az első hasznos jelölés a következő:

#Ha még nincs értéke a szam változónak, akkor az egyenlőség mögött

#álló kifejezés kerül bele. Itt éppen 0.

#Ha már van, akkor nem csinál semmit.

szam ||= 0

#Kiírja, hogy "hello", ha a név Jakab.
puts "hello" if name == "Jakab"

Sokszor szoktuk feltételekben valaminek az ellentétét ellenőrizni. Ekkor használhatnánk az unless-t is.

#A feltétel hamis volta érdekel minket:

if !true

  puts "hamis"

end

#Ugyanez másképp:

unless true

  puts "hamis"

end

Természetesen az unless is kerülhet a parancs mögé:

puts "hamis" unless false

Összefoglaló

Kapcsolódó oldalak

Feladatok

1. Írd le miért szeretnéd a Rails megismerni!
2. Írd le, mit hallottál róla és honnan!
3. Írd le van-e valami tapasztalatod a témában!
   
4. Nézd meg a Ruby weboldalát a ruby-lang.org címen! Mi a nyelv mottója?
5. Csináld végig az interaktív feladatokat a http://tryruby.hobix.com/ címen! Elég a help szót beírnod az elinduláshoz!
   
6. Fejleszd tovább az ugyfel.rb kódját úgy, hogy írj egy függvényt, ami üdvözli az adott ügyfelet! Mentsd el ugyfel3.rb néven! A kódot küldd el nekem!
7. Készíts egy új osztályt Konyv néven!(A fájl neve legyen konyv.rb!) Tárolja a könyv címét, szerzőjét és ISBN számát! A könyv ISBN számát csak csak új példány létrehozásakor lehessen megadni és később csak olvasni lehessen. A másik két adattag legyen írható olvasható! Ezt is küld el nekem!